2012. március 4., vasárnap

Valahol el kell kezdeni

Valahol el kell kezdeni. Milyen régóta álmodom erről a blogról? De hát vagy időm nem volt, vagy türelmem, vagy bátorságom :) Pedig nem egy ördöngősség...
Miért is kezdek el blogot írni? Nem is tudom, talán hogy megosszam a gondolataimat mindenkivel, akit érdekelnek, akit érdeklek. Nem szeretek telefonálni és messze vannak a barátaim - az igazi barátaim -, ezért így talán egyszerűbb lesz tudatni velük, hogy mi foglalkoztat, mi bánt, mi okoz örömöt és hogy mi történik velem itt a nagyvilágban. Hol itt, hol ott. Bár az útlevelem magyar, az életem már alig kötődik Magyarországhoz és egyáltalán bármely országhoz. Luxemburgban dolgozom, Németországban élek, Magyarország a hazám, de vajon tartozom-e még egyáltlán bárhova a nagyvilágban ? Sokszor úgy érzem magam, mintha az űrben sodrodnék, bár van kijelölt irány, de mégsincs megállás, csak lebegek az egyik fényes csillagról a másikra és sehol sem találom a gravitációt, ami végre megállítana és engedné, hogy újra gyökeret eresszek. Egy növény vagyok, amit kitéptek a földből, már nem először. Lassan megszokom, bár szeretni sosem fogom. Újra és újra kinőnek a kis gyökerek, de sosem tudnak mélyre hatolni, hogy megkapaszkodjanak, átmeneti az egész, egy vihar és újra sodródom.
Sódrodom a nagy Európában...

Külföldön élek

Külföldön élek és erről mindig sokat mesélek
Hiszen itt teljesen más az élet
A bajom csak az, hogy ezért otthon sokan irigyelnek
S igazából rám nem is figyelnek

Azt hiszik, ezzel vágyaim teljesültek,
Hisz valljuk be, pénzem van, hogy jól éljek
De milyen a lélek, őt nem érdekli a jóléted
Sokkal inkább az, mi körbevesz téged.

Most az egyszer őszinte leszek,
Elmesélem neked az igaz történetet.
Anno nagydologba vágtam a fejszém,
Reménykedve, hogy jól sül el a végén.

Itt vagyok hát a nagy nyugaton,
Az EU Bizottságnál tengetem a napom
És ne hidd azt, hogy nem dolgozom
Többet is annál, mint azt te gondolod.

Itt nem csak az a lényeg, hogy elvégzem munkám és hazatérek
Mert mi az a haza, tán a lakás más néven?
Vagy inkább egy hely, ahol van közösséged,
Ahol megértenek téged. S látod, ez hiányzik nékem.

Messze a haza, messze az az ország,
Ahol szíved s lelked tényleg otthonra talál.
Ahol elég egy egyszerű szó,
S mindenki érti, hogy miről is van szó.

Külföldön élek és igazából azt reméltem,
Hogy sorsom jó kezekbe téved,
De ez úgy tűnik, nem így lett.
Hiába is nézel, ezek a tények.

Itt aztán tényleg nem egyszerű,
Megtalálni azt, ami számodra nagyszerű
Az eszközök megvannak, de hiányzik az akarat
Hogy változtass, s igazán jól érezd magad.

Közben itt van még a nyelvi kérdés
Tudhatsz te bármilyen nyelven
Mégsem ugyanaz az érzés
Mintha anyanyelveden beszélnél.

Mellettem egy spanyol telefonál,
Mögöttem meg franciául folytatnak egy vitát,
Kérdezem a főnököm angolul,
Erre hív a Drága, természetesen magyarul.

Mily megkönnyebbülés, mondom én,
Végre saját nyelvemen mondhatom a mesém
Aztán hazajövök, s a szomszédokkal németül jópofizok,
Most már beláthatod te is, fárasztó azért ez is.

De elég a sok panaszkodásból,
Önszántamból jöttem megismerni a világot
Be kell látnom, hogy csak rajtam múlik,
S életem alakulása nagyben függ tőlem is. 

Előre kell menni, hátra hagyni a múltat
Arra gondolni, hogy megmutatom újra
Hisz én egy remek ember vagyok,
S mint mindig, most is boldogulok!



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése