Állandó útitársad vagyok,
Vagy legjobb segítséged, vagy legnehezebb terhed,
Továbbsegítelek, vagy sikertelenség felé húzlak,
Parancsodra várok.
Felét átadhatod annak, amit teszel,
Végrehajtom gyorsan és hibátlanul,
Könnyen kordában tarthatsz, csak légy szigorú hozzám.
Mutasd meg nekem pontosan, hogyan végezzek el valamit,
Pár lecke után már magamtól is megteszem.
Minden nagy embernek szolgája vagyok,
De nem kevésbé a szerencsétleneknek is.
A nagyokat én tettem naggyá,
A szerencsétleneket én tettem szerencsétlenné.
Annak ellenére, hogy nem vagyok gép,
egy gép precizitásával dolgozok,
Amelyhez egy ember intelligenciája társul.
Hasznodra vagy romlásodra működtethetsz engem;
Nekem teljesen mindegy.
Fogadj el, képezz, legyél hozzám szigorú,
És az egész világot lábaidhoz vetem.
Vegyél könnyedén, elpusztítalak.
Ki vagyok? A szokásaid.
(Ismeretlen szerző)
(Ismeretlen szerző)
Ezt a témát érdemes lesz még körbejárni, most csak az idézetet teszem közzé, nehogy elfelejtsem. Nagyon igaz minden szava. Gondoljuk csak át mennyire irányítanak minket a szokásaink legyenek azok rosszak vagy jók. A hivatalos definíció szerint a szokás:
„Sok ismétlés által automatizálódott cselekvés, mely kényszerítő belső szükséglet hatására megy végbe. Az azonos ismétlődések következtében az agykéregre ható ingerek egységbe rendeződnek, ezáltal az egyén gépiesen, külön tudati ellenőrzés nélkül hajtja végre a cselekvést. A szokás kialakulásának előfeltétele a készségek megszerzése (jártasság és készség). A szokások rendszere kedvezően befolyásolja a személyiség kibontakozását és nagy mértékben tehermentesíti a tudatot, a rossz szokások viszont gátolják az egyén fejlődését.” Folyt. köv.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése